Elder Sign (Angol kiadás)

Értékelések

Imre Hauszknecht : 2011-10-04 13:18:53
Na kérem, pénteken megjött az Elder Sign, így a hétvégén kipróbáltam. A játék egyébként FFG játékhoz méltóan gyönyörű, minden eleme szép és kifogástalan. A játék karaktereit, és mérhetetlen vénjeit pedig már ismerhetjük az Arkham Horrorból. A mechanika itt azonban más, és lényegesen egyszerűbb.

A hétvégén 3 kört játszottam, két single player játékot, illetve egyet hármasban. (Arkham Horrort sosem volt kedvem egyedül játszani...)
Mindháromszor kb. Másfél óra volt a játékidő, előpakolás 10 perc, és elpakolás 5 perc.

Bár mindenki a könnyűségére panaszkodik, az első játékban esélyem sem volt. Cthulhut húztam, meg Jenny-t, a dilettáns csajt. ő pár nap után meghalt, de neki legalább sikerült kalandot teljesítenie. Utána jött a magánnyomozó, ő is meghalt, aztán a kutató, és ő is. Végül a fotós, neki már nem sok reménye volt, Cthulhu ellen lelte végül halálát. 13 végzetjelző került fel, és pontosan 1 db ősi jelet tudtam szerezni a játék alatt. Nem hiszem, hogy kihagytam volna szabályt, de nagyon kemény kalandok voltak, özönlöttek a szörnyek és zárolták a legjobb kockáimat. A mítosz kártyák meg csak szórták a végzetjelzőket.

Másodjára Hastur ellen küzdöttem, Dexterrel, a varázslóval. Jól ment már 9 ősi jelem volt, és csak 2 végzetjelző. Aztán belementem egy vakmerő kalandba és buktam, így Dexter belehalt. Nyomok, tárgyak, varázslatok tömegét dobtam ki vele, a beváltatlan trófeákról nem is beszélve. Új karaktert kellet húznom. Jött Bob, a kereskedő srác, és akkor a játék is bekeményített. Szörnyek, végzetjelzők sorban, nem jöttek ki a gurítások... Végül összekapartam a maradék 4 ősi jelet. Ezalatt 7 további végzetjelző került fel. Nem sok híja volt, még 2 és felébredt volna.

A harmadik játéknak már többen futottunk neki. Yog-Sothoth volt az ellen, Caroline, a pszichológus, Amanda a hallgató, és Vincent az orvos vágott neki a kalandnak. Vincent halála után Gloria, az író jött játékba. Ez a játék elég kiegyensúlyozott volt, párhuzamosan haladtunk és bár Yog-Sothoth is elért 8 jelzőt, nem nagyon éreztük magunkat veszélyben. Mondjuk ez volt az első játék, amikor egyetlen olyan mítoszkártyát, kalandot vagy szörnyet sem húztunk, ami zárolta volna a kockáinkat.
Így elég jól haladtunk, és aránylag simán nyertünk.

A játék az Arkham Horrorral ellentétben kevésbé emlékeztet szerepjátékra, hiszen nincsen mozgás, a tárgyak csak egyszer használatosak, így azt sem mondhatjuk, hogy általuk fejlődik a karakterünk, továbbá hiányzik a helyszínkártyák húzásának izgalma. de megmaradt az utolsó pillanatban gurított megfelelő szimbólum diadalmas érzése, illetve a mi mindig felolvassuk a kalandkártyák hangulatos leírását.

Hogy a játékot nehezíteni kell-e házi szabályokkal? Komolyabbakba még nem mentem bele, de kettő alkalmazok: 1. Nem lehet ősi jelet venni a bejáratnál trófeákért. 2. A szörnyeket egyenletesen kell elosztani a kalandlapokon!

Nekem bejött, és az első két játék éjszaka egyedül egy olvasólámpa fényénél és megfelelő zenével rohadt nyomasztó volt és hangulatos. Nem Arkham horror, de nekem bőven adta a feelinget. Annyi idő alatt lejátszható, mint amennyi idő az Az Arkham felállításához kell, és az is biztos, hogy ehhez is érkezik majd kiegészítő bőven...
Ladányi Ádám : 2012-09-28 20:23:11
Zseniális játék, kétszemélyesen és ötösben is remek volt. A nagy kártyavédőt mindenképp érdemes megvenni hozzá, a kicsi azonban nem illeszkedik pontosan, ettől összetapadnak a lapok, és rosszabb keverni; én három játszma után szedtem le.
Az előző kommenthez: a szörnyeket a szabályok szerint is egyenletesen kell elosztani. Az ősi jel 10 trófeáért pedig jó, hiszen ha kevés a játékos, akkor nehezebb máshogy szerezni, ha pedig sok, akkor kevesebb az egy főre jutó trófea, így nehezebb megvenni.
Bakó Gergely : 2012-10-28 12:19:57
Talán a kis gyűjteményem legjobb játéka. Rengeteget játszottunk vele, és azt kell mondjam, hogy minden korosztálynak tudom ajánlani, fiúknak lányoknak egyaránt. A szabályok egyszerűek, a minőség a már megszokott FFG szinten van. Nem csak azoknak ajánlom akik szeretik a gyors pörgős játékokat, hanem azoknak is akiknek van egy kis szerepjátékos érzékük, mert a random kártyákból remek kis történeteket lehet kerekíteni. Kicsi beleéléssel remek Call of Cthulhu világú szerepjátékokat lehet belőle kihozni.
Én személy szerint kipróbáltam, hogy milyen lehet a játék storyline-ban és egész jól megdobja a játéknak az amúgyis fergeteges hangulatát. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy mesélőnek kijelölt játékos a story kártyákat előre meghatározott sorrendben elhelyezi az asztalon (akár 6-nál több story kártya is lehet kint egyszerre) és mondjuk felépíti a múzeumot a lapokból. Minden helyszín több lapból áll, amik egymáson vannak, így csak legfelső látszik, az már nem, hogy mi történik utána. Közben pedig kellő átéléssel mehet a játék. A szabályok ugyanazok, csak a mesélő mondja meg, hogy merre lehet menni, vagy min keresztül lehet eljutni oda ahova menni szeretnének a játékosok. Remélem érthetően tudtam leírni és többen ki is próbáljátok!
Mindenféleképpen javaslom azoknak, akik szeretik szeretik a csapatmunkán alapuló, cooperatív játékokat. Tőlem a játék 5 csillagot kapott! :)
Petra Balog : 2012-10-29 14:07:10
Az egyik legjobb játék amit valaha vettem. Olyan emberek is nagyon élvezték a baráti körömben, akik amúgy nem társasoznak rendszeresen. Hamar tanulható és mivel eleg pörgős, nem hagy időt rá, hogy a többi játékos elunja magát, amíg az egyikük kitalálja mit is csináljon. Főleg mivel kooperatív játékról van szó, inkább az egesz csapat szurkol.
Máté Dávid : 2016-03-11 18:05:50
"Kalandozás Lovecraft univerzumának egy sötét múzeumában este 8 után? Arkhamban? Dimenzió kapuk és szörnyek és tárgyak amiket kapni lehet? KELL!" - valahogy így álltam neki ennek a játéknak anno. Persze félre ne értsen senki pontosan tudtam, hogy mire számíthatok azaz egy tematikus, de egyébként sima kockadobálós és könnyen érthető játékra némi horror hangulattal. Ennek ellenére valahogy mégsem jött be igazán...voltak jó partijaink, de valahogy kevés és vérszegény az egész játék. A nehézségre sokan panaszkodnak...igen...baromi könnyű játék gyakorlatilag éppen hogy nem lehetetlen veszíteni és ez igen csak levon a Lovecraft-i "nincs semmi remény, mind elbuktunk" feelingből. A taktikának a kooperatív játék léte ellenére igen kevés szerepe van és ez kimerül abban, hogy ha valamiben a te karid jobb (Dimenzió lapok megoldásában vagy bizonyos típusú tárgyak gyűjtésében) akkor te menj oda és oldd meg... és ennyi. A tárgypakli és a varázslatok legnagyobb problémája az, hogy egyszerűen túl egysíkú az egész... az egyedi tárgyak paklija 90%-ban piros kockát ad, a sima common itemek dettó 90%-ban sárga kockát és stb. ez pedig szintén nagy hátrány. Biztos van akinek nagyon bejött ez a játék és mint írtam már nekem is okozott nem kevés jó partit de sok játékkal a hátam mögött azt mondom, hogy nem szívesen veszem elő... és miért adtam neki 5-ből 4 pontot? A játék minden gyermekbetegségét megoldják a kiegek. és egy tényleg fantasztikus, izgalmas és hangulatos, de még mindig viszonylag könnyű kártyajátékká varázsolják az alapjátékot.
Összességében akinek bejött az alapjáték az vegyen hozzá kiegeket de gyorsan (személy szerint nem az Unseen Forces hanem a Gates of Arkham kieget javaslom), akinek meg nem jött be az alapjáték az adjon neki még egy esélyt mint ahogy én tettem és szerezzen be hozzá legalább 1 kiegészítőt és én garantálom, hogy nagyot fog nőni a játék az ő szemében is.
Horváth Attila : 2016-08-01 08:30:30
Az én baráti társaságom különösen szereti a Lovecraft játékokat, az Arkham Horror életem legelső társasjátéka. Amikor megtudtam hogy van kockajáték változatban, kicsit kételkedtem a sikerében, mára viszont teljesen lecserélte nálunk a többi ilyen jellegű játékot.

Igen igaz kockajáték, és kell hozzá szerencse, de emiatt mégsem lehet haragudni a játékra, hiszen ezernyi lehetőséget ad a kockák manipulására.

Nagyon jó és hangulatos játék, egyik nagy kedvencem.
Sinkó Tamás : 2016-11-16 11:49:17
Sziasztok!

A 4-es értékelés az alapjátéknak szól. Nagyon szeretem, ugyanakkor nem mehetek el a fő gyengesége mellett (a nehezéségről csak annyit ,hogy szerintem jól variálható, ha nehezebb Mérhetetlen vének ellen játszunk, és olyan nyomozókkal, akiknek a képessége kevésbé lehet hasznos, mint a többieké az adott játszmában). Ez pedig az, hogy a játék a "kell még..." tipikus esete. Kellene még pár küldetés, még pár felszerelés, mérhetetlen vén...
Ezért az Unseen Forces voltaképp kötelező vétel, és szinte tökéletessé teszi az összképet. Pótol, behoz pár új elemet, és képes emelni a tétet a választhatóan használható éjféli borzalmak hozzáadásával.
Voltaképp nem is kiegészítőről, hanem "Jobbá tételről" beszélünk.
És akkor még ott van a többi kiegészítő...

Hosszas gondolkozás után arra jutottam, hogy szerintem ezen lehetőségeket mérlegelje az, aki beszerzi az alapjátékot:

Ha úgy 5 játék után sem igazán jön be a játék nektek, akkor szerintem célszerű váltani és megválni tőle. Számtalan remek játék van, szerintem nem éri meg időt vesztegetni arra, ami nem tetszik az embernek eléggé ahhoz, hogy hosszabb távon gondolkodjon vele.

Ha tetszik az alapjáték, és megelégszel ennyivel, nem akarod bővíteni, tökéletesen elégedett vagy azzal, amit kaptál, a kiegészítők nem kellenek.
Szerintem ilyen helyzetből sokkal kevesebb van, mint az elsőből és a most következőből.

Most jön az, amikor nagyon tetszik a játék, de úgy vagy vele, mint én. Ez esetben az Unseen Forces mielőbbi beszerzése javasolt. Így egy rengetegszer játszható, kellően változatos játékot fogsz kapni. Must Buy.

És végül az utolsó eset, hogy az alapjáték valamennyire tetszik, de nem jön be a múzeum, több dolgon jó lenne változtatni...

Nos, ilyenkor jöhet az alapjáték mellé a Gates of Arkham vagy az Omens of Ice, később pedig a nemsokára megjelenő Omens of the Deep.
(Ez esetben az Unseen Forces szerintem teljesen mellőzhető, az árából jobb a másik kiegészítőt beszerezni)
Így a játék gyökeresen megváltozik, és biztosan megtalálja magának a társaság azt, ami a hangulatához legjobban illik.

Ez tehát az én észrevételem és megjegyzésem a játékhoz, remélem segítségül szolgál azoknak, akik most gondolkoznak az Elder Sign-on.
Tóth András : 2020-01-16 10:27:51
A játék hangulata klassz, igaz miután belelendült a társaság elkezdtek ismétlődni a helyszínkártyák így egy kicsit "leült" a hangulat.
Magát a játékot csak ajánlani tudnám, viszont a kiegészítők létfontosságúnak is mondhatóak, ha hosszú távra keres valaki játékot, ezzel megakadályozva ne essen alább a játékélmény.
Mi általában 4 fővel játszottunk, de 2 vagy 3 emberrel sem volt vontatottnak mondható.
Hollósi Máté : 2021-09-24 10:15:49
Nagyon szórakoztató egyedül és társaságban is. A játék túl könnyű, ha az ember tudja mit csinál, de a kiegészítőkkel és saját szabályokkal nagyon meg lehet nehezíteni.
267726782679268052945367541460826477