Alidax Gyöngyei

Értékelések

Magyar Gergely : 2012-07-13 21:42:44
Hogy ki adta ki, miért, volt-e joga hozzá, ezzel nem foglalkoznék, sokan, sok helyen kitárgyalták, én meg nem voltam ott. Ami a MAGUS olvasóknak igazán számít, hogy megjelent, lehet olvasni.
A külalak a szokásos, igényes. Szép borító, nekem kifejezetten tetszett a toroni karakka, végre egy rajz róluk, vitorlaerdővel, a háromszögfedélzettel, ahogy kell. (bár mondjuk kicsit soknak érzem a dárdavetőket az oldalán, de ez már részletkérdés…)
A szerkezet, elképzelés nagyon tetszett. A novellák egy téma körül forognak, a gyöngyök körül, és így kicsit összefüggenek, mégis önállóak. Nem lehet megunni, mire azzá válna, már jön a következő, új történet, új hősök, nekem élvezet volt olvasni. És nem csak ezért.
A novellák zöme nagyon jól megírt, érdekes volt számomra. Az az elképzelés, hogy alulról, nem csak „kahrei ismétlőnyílpuskával mindenkitmegölök félisten” szemszögből, hanem az alja nép, az egyszerű emberek szemszögéből mutatták be az írók a világot, nekem nagyon tetszett. Megannyi előtörténet, érdekes apróság, KM-ként is nagyon hasznos olvasmánynak vélem.
A 12 novellákról röviden.
Renier mester írásai érdekes újdonságként hatottak. Én nélkülük is jónak éreztem volna a novellák összekapcsolását – csak az átvezető-összekötő szerep miatt írom – ennek ellenére nem erőltetettek, mégis a témához kapcsolódnak és érdekesek is. Kicsit divatosak is, az erőszak nem maradhat ki belőlük, az új főhős is a mai ízlés szerinti gátlástalan/pofátlan/beszólongatós figura, aki nyugodtan belez ki valakit egy gyöngyért. Ettől azért még nem olyan rossz az elfvadász alakja. Az erotika is jelen van, (mondom én, divatos lett) bár ezzel nincs semmi baj.  Nekem egyedül azok az apróságok voltak zavaróak, amiket nem éreztem annyira a szerepjáték világba valónak, és olyan mai, földi dolgoknak tűntek, mint pl. a rugós kanapé, aloé illat, lakkozott (nem is festett…) köröm, perköltség, másolati példány, levéltitok, ingatlanügynök… ezeket én kihagytam volna.
A farkas a ködben igazi kincsvadászos, kalandozós, történelmes írás lett, jó volt olvasni.
A vezeklés érzésem szerint több hibától is terhes. Tharr három fejét már sokan kielemezték, nem tudom, szándékos, vagy véletlen tévedésről van-e szó. De nekem furcsa volt az ereklye nem ynevi, hanem földi értelmű használata is, a keresztény egyház vonásainak további erőltetése a Tharr-vallásra pedig egyenesen zavaró és bosszantó volt.
Az alkalmi vétel, és a Narvani meglepetés kifejezetten kalandozóknak való olvasmány… és ez sem a legyőzhetetlen hős oldalról…
A vörös hegyekkel O’Connor megint hozta a saját szintjét. Megint egy írás, ami még véletlenül sem való ide, remélem, azért a MAGUS könyvek el fognak tudni szakadni Crantától. De hogy egy crantai – egyébként nagyon jó – íráshoz odavetni pár oldalt, hogy témába vágjon a gyöngykeresős történetek között is… no komment.
A Bíbor és kéket többen dicsérték előttem, csak meg tudom erősíteni. A Boomen mester Homokszem, mind megannyi… novellájának szerkezetét másoló írás is nagyon hangulatos volt.
Összefoglalva, szerintem jó olvasmány. Bár rövid novellák, talán pont ezért jók. És az egész is, egyben, egy összekapcsolódó, mégis külön elemekből álló egészként, azzal a felhanggal, hogy nagyurak egy apró szeszélye miatt hányan szenvednek, halnak meg Yneven. És hány kalandozót mozgósítanak… Én nem éreztem befejezetlennek a könyvet, mivel oda volt írva, hogy lesz folytatása, és – remélem – abban lesz lezárva a teljes történet. Ez itt most megszakad a közepénél, de hát ezt jelenti a két rész.

Emellett a kötet tartalmaz egy hosszú, érdekes szószedetet, melyekben olyan régen kérdéses dolgok végére kerül pont, mint például a Livinai gyülekezet, vagy a fidiori belső rend, és Alidaxról, meg a városállamokról is kapunk érdekességeket.
Még mindig van mit elemezni, mert a kötetbe került egy térkép is, bár ezt lehet, jobb lett volna kihagyni. Akinek minden jó, ezzel sem lesz baja, ám aki kicsit figyel a részletekre, hát, magához fog nyúlni, mint Lilieth… 
A vándorló városállamokat már kezdjük megszokni, azt hiszem. Ennek megfelelően Alidax is új helyet kapott, már vagy a harmadikat, ráadásul az Idinal – vagy Iridan?  - hegyén álló város csupán 5-600 mérföldre került a hegytől… Azon is elgondolkoztam, hogy a női dolgok című novellában a boszorkánykirálynő tenyeréből felcsapó hatalmas lángoszlop fényei a Quiron-tengeren tükröződtek… ami jó 1000 mérföldre esik onnan… jó kis lángoszlop lehetett… vagy talán a novella nem ehhez a térképhez lett megírva? Hasonlóan ellentmondásos, amit a toroni parancsnok olvasott a Boszorkányszikláról, ami a rabszolgazátonyok nyugati peremén, éppen a Viharvidék szívében van… a térkép szerint majd 2000 mérföldes távolságban. Egymástól. Érdekes megfigyelni egyébként a Rabszolgazátonyok vándorló életmódját is, sőt, a Viharvidék méretének növekedését is, a korábbi térképekhez képest. Remélem, nem kerül a jövőben O’Connor-befolyás alá az egész Quironeia…
Mindent összevetve, a térképet kivéve, nekem nagyon tetszett az új novelláskötet, csak javasolni tudom mindenkinek. Apró, hasogatható szőrszálai ellenére nekem élvezetes olvasmányt nyújtott, számos hasznos, érdekes információval.
Vitányi Márk : 2015-02-02 16:45:45
Nos, véleményem szerint remek írásokat tartalmaz. Azért kapott 2*-ot, mert ha valaki olvasta már a Bíborgyöngyök 3 részét, akkor már ennek a könyvnek is olvasta legalább a 80%-át. Döntő többségében a már említett trilógia novelláit rakták ebbe bele, így nem sok újdonsággal szolgált. Viszont -mint említettem- ezek a novellák elég tetszetősek.
46234982