Életem során számtalan néven ismertek, de valójában Brett Shawnak hívnak, és akkoriban a Bolygórózsán szolgáltam. A luxusklipper egyik tisztje voltam, de nem hordtam egyenruhát. A belső biztonsági vonalon foglalkoztattak, és magam sem tudtam, hogy mi lehet a flancosabb rajtam: az April Dournil márkájú öltönyöm vagy a krokodilbőr cipőm? Mivel nem mehettem oda senkihez, hogy megmondjam, mi a munkám, ezért az utasok az első napokban mindig unatkozó milliomosnak néztek; hát amennyi dekadens hülye összegyűlt egy ilyen úton, nem is várhattam mást. Hogy értsék, miről beszélek: bizonyos hozzám hasonló kaliberű férfiak és jómagam láttuk, hogy mi folyik az első osztályon, ahol az Impérium bárónőinek földet seprő, méteres uszályai mellett aranyszín protokollrobotok lépkedtek, és az utazóközönség leginkább egy olyan anakronisztikus estély résztvevőire emlékeztetett, amelyen XVII. századi libériába öltözött lakájok hordják körbe a drága kristálypoharakban gyöngyöző rózsaszín pezsgőt. A nők strucctollas legyezőkkel segítettek rá a légkondicionálásra, mert ez akkoriban kurvára sikkes volt és kékre festették a mellbimbójukat. A férfidivat sohasem érdekelt. Éveken át a császári testőrség sztatikus rohampáncélját hordtam, de az egy másik és sokkal hosszabb történet...
E szavakkal kezdődött Brett Shaw története, mely az évek során egyre színesebb, egyre népszerűbb lett; a Császár feketecsuklyás testőrségének ezredese az olvasók kedvencévé vált. Sokak kérésének teszünk eleget, amikor az antológiákban publikált négy izgalmas történetet most egy kötetben adjuk közre. A Hogyan legyünk Sherlock Holmes, az Ópiumkeringő, a Megátkozott, bolond világ és a Szűz infrafényben történeteit elevenítjük fel ismét - változatlan formában.