A kecske éve

De mi lehet a többi városban? Csend és motoszkálás. Hongkongban valami kiharap egy emeletet az egyik toronyházból. Vancouverben sebesült barnamedvék gyülekeznek az egyik bevásárlóközpontban, és jelbeszéd segítségével szervezik meg a túlélésüket. Novoszibirszkben ebben a percben megy el végleg az áram.
Az egykori közkórház onkológiai osztályán zsenge húsevő növények indulnak fejlődésnek, hogy hamarosan elhagyják az épületet, és ruganyos lábaikon melegebb vidékek felé induljanak.

És valahol, Európa szívében egy sötét alak Martinra, Karlra és Ludwigra gondol. Azon töpreng, vajon hol lehetnek. Vajon életben vannak-e még? És ha igen, meddig kell még várnia rájuk? New Yorknak vége, és vele pusztult a keleti part nagy része is, amikor egy őrült tapsifüles atomot robbantott a bioapokalipszis sújtotta város közepén. Martin, Karl és Ludwig, az egykori vérszomjas szuperfilozófusok egy minitengeralattjáró fedélzetén menekülnek a nukleáris vihar és tetteik következményei elől. Az úticéljuk nem más, mint Európa, ahol talán minden elkezdődött, és ahol egészen biztosan véget is ér minden. De vajon sikerül-e épségben átkelniük az óceánon? És mit találnak majd az öreg kontinensen? Kik vagy mik járják most a valaha ragyogó fővárosok, Párizs és Berlin utcáit? Választ kapnak-e azokra a kérdéseikre, amelyeket csak éjszakánként, rémálmaik és szorongásaik béklyóiban vergődve mertek feltenni maguknak?

Bartók Imre nagyszabású trilógiájának záródarabja A patkány éve és A nyúl éve után újabb dimenziókkal gazdagítja költői látomását egy jövőről, ahol sosem lehet tudni, ki a valódi ellenség, de ahol a barátság talán még megmentheti a világot - vagy azt, ami maradt belőle.

Bartók Imre 1985-ben született Budapesten. Két, Paul Celanról, illetve Rilkéről szóló irodalomtörténeti, valamint egy filozófiai monográfia szerzője. Első regénye Fém címmel látott napvilágot 2011-ben. Trilógiájának első része, A patkány éve 2013-ban jelent meg, ezt 2014-ben A nyúl éve követte. A kecske éve a sorozat záró darabja.