Pandemic - Legacy Season 1. (kék) (Angol kiadás)

A Legacy-mítosz - és ami a dobozban van!

Sok mindent lehet hallani és olvasni a Pandemic Legacyról, sokan szkeptikusan állnak hozzá, sokan értetlenkednek, de egy vitathatatlan: azok, akik kipróbálták és végigjátszották a játékot, megfellebbezhetetlenül lelkesek és elégedettek. Teljes az egyetértés, hogy életük egyik, ha nem A legmeghatározóbb társasjátékélménye volt.

Nem csoda hát, ha a játék azonnal az első helyre került a boardgamegeek rangsorában, igaz, azóta kicsit lejjebb csúszott, de még mindig benne van a top 8-ban. Mégis mi ennyire különleges a játékban? És mi az, amit mindenki tud, vagy legalábbis tudni vél róla? Leplezzük le a mítoszt lépésről lépésre!

Hiszen nem is lehet vele kétszer játszani!

A hírek nem hazudnak: nem lehet újrajátszani. Miért? Mert a játék folyamán a táblára, kiegészítőkre el nem távolítható matricák kerülnek, lapokat dobunk ki… De az tévedés, hogy egyszer lehet csak vele játszani. A játék 12 "hónapon" keresztül zajlik, és minden hónapnyi forduló, nagyjából olyan hosszú, mint egy hagyományos Pandemic játék. Ráadásul előfordulhat, hogy egy hónap célkitűzéseit nem tudjuk teljesíteni, ilyenkor van esélyünk egy második próbálkozásra is. Vagyis 1 helyett 12-24 játékalkalomról van szó.

Ez is biztos valami nagyon nehéz gémer játék...

Tény, hogy a Pandemic maga nem egy egyszerű játék, de nem ismerek olyan embert, akit ne fogott volna meg az izgalmas téma, még ha el is vesztették az első (második, harmadik…) játékot! És mielőtt belefognátok az örökség-játékba, a játékszabály is kifejezetten ajánlja, hogy az új Legacy-tulajdonosok is legalább kétszer az örökség-szabályok nélkül használják szerzeményüket. Vagyis aki a Legacyval ül le először pandemicezni, az is boldogulni fog vele.

De ha valaki már játszott az alappal, sőt, már kipróbálta a Pengeélen kiegészítővel bonyolított játékmenetet is, annak biztos nem lesz gondja a nehézségi szinttel. Ezt jól bizonyítja a boardgamegeek osztályozása is, miszerint a Pandemic Legacy nehézségi foka 2,8-as, vagyis közepes.

Miért tépnék el bármit is egy játékból, amiért sok pénzt fizettem?!

A szokványos játékélmény arról szól, mennyire ügyesen mozgunk a játék szabályai, keretei között. A legacy játékok viszont arról az élményről szólnak, hogy hogyan alkalmazkodunk egy folyamatosan változó, bővülő játékkerethez.

Persze vannak olyan játékok, ahol bizonyos fordulópontokon bővül, változik a játékmenet, de itt nem egészen erről van szó. Itt a fordulatok alapjaiban borít(hat)ják fel a játékot. Mindendöntésnek komoly súlya van, mert egyrészt visszavonhatatlan, másrészt a következő hónapban kiderülhet, a megváltozott feltételek miatt egészen másfelé mozdítja a dolgokat, mint reméltük.

A Pandemic Legacy kooperatív jellege ezért nagyon fontos: minden döntést komoly viták, beszélgetések előznek meg. A Pandemicből már ismert krízishelyzet itt is motivál, de az érzelmi elkötelezettség magasabb. Hogy miért? A hónapról hónapra változó keret miatt, ami olyan, mint egy tévésorozat sztorija. Minden hónapban új csavar, még több izgalom...

Mitől annyival magasabb az izgalmi szint, mint a Pandemicben?

Ha kinyitjuk a dobozt, a kép teljesen más, mint az alapjátékban. Abban nem voltak piros mappák, Szigorúan titkos! felirattal, kis fekete dobozok, kártyák kaparós felülettel, rengeteg matrica… A matricák több helyre kerülhetnek: a táblán a városok pánikszintjét jelzik, a sima játékoskártyákat eseménykártyákká teszi, jelzi a karakterek sérülését vagy fejlődését, vagy akár a vírusok pozitív mutációját. Sőt, a játék folyamán még a szabálykönyvbe is bekerülnek új szabályok, matricákon. De a változások fő motorja az örökségkártyák paklija, amelyek sorszámozottak. Mindenesetre a játékot kezdjük azzal, hogy átolvassuk a szabályokat, még rutinos Pande-játékosként is, nehogy lelőjük a meglepetéseket!

A feladat persze itt is a négy szérum kifejlesztése eleinte… Ugyanakkor előre is kell tervezni, a soron következő hónapokra. Ugyanis havonta újabb feladatok merülnek fel, és bár van szabadon választható is közöttük, az adott hónapban teljesítendő feladatok száma kötelező érvényű (ráadásul növekvő)!

Ami érdekes, a karakterek között - igazi specialistákhoz hasonlóan - kapcsolati háló is kialakul. A karakterek sérülhetnek, sőt, akár meg is halhatnak. Ilyen helyzetben a játékos egy civil kártyát kap: egy extra képesség nélküli karakterlapot. De néha megéri a kockázat!

Míg az alapjátékban nem létszükséglet egy vírus végleges megsemmisítése, a Legacyben megéri, ugyanis ebben az esetben lehet pozitív mutációt szerezni a vírusra. Ez csak hosszú távú előnyökhöz juttathat minket, a kiirtott vírusok ugyanis a következő hónapban újra megjelennek...

Valós hangulat, személyes élmény, érzelmi kapcsolat

Azokat a városokat, ahol járvány tört ki, pánikszintjelző matricával kell ellátni, vagyis a következő hónapban ez egy "nyugtalan" település lesz. Az ilyen helyekre már nem olyan egyszerű eljutni: a "lázadó" szinten csak szomszéd városból, "összeomló" esetén pedig még onnan is kizárólag egy játékoskártya eldobásával tehetjük meg. Bizonyos szinten még a városban lévő kutatóállomást is lerombolhatják! Így komoly stratégiai döntés lehet, feláldozzunk-e egy várost egy magasabb rendű célért.

Az adott hónapban a pakliba kevert eseménykártyák számát az határozza meg, sikerült-e előző hónapban a feladatokat végrehajtani. De ha jól végeztük a dolgunkat, nem növekszik, hanem csökken (!) a lapok száma, mivel a kormányzati támogatást jobban rászoruló szervezeteknek osztják ki helyettünk...

Látható hát, hogyan épülnek egymásra a dolgok, akár hónapokon át is építhetünk egy-egy célt. Vitatkozunk, tervezgetünk, és észre sem vesszük, de a döntések következményeiből lelkiismereti kérdést csinálunk.