J. R. R. Tolkien tudományos igényű írásai legtöbbször csak a kutatók
érdeklődésére tartanak számot, ez a kötet mégis minden magyar
Tolkien-olvasó számára érdekes olvasmány lehet. Ezeket az írásokat
ugyanis Tolkien nem kimondottan a szakmai közönségnek, inkább
előadásnak szánta, épp ezért kitűnő keresztmetszetét adják szakmai
érdeklődésének és tudományos munkájának. A Beowulfról, az óangol
költészetről, a Sir Gawain és a Zöld Lovagról a magyar közönség
Tolkient olvasva az egyik legjobb kommentátorral találkozhat ebben a
kötetben; fejtegetései a tündérmesékról, a valós és fiktív nyelvekről,
a fordításról vagy az oxfordi egyetemről kiválóan mutatják műveltségét,
kultúrtörténeti és irodalmi gondolkodásának széles horizontját.
Tolkien
egyik legfontosabb „háttér-kötete" ez, amelyben külön talán kevés szó
esik az általa teremtett Középföldéról, mégis az irodalomról,
kultúráról, nyelvről szóló érzékeny elemzések mögött bepillantást
nyerhetünk Tolkien írói hátterébe, abba a kamrába vagy könyvtárba,
ahonnan az ő Középföldéje előbukkant.