Tudományos-fantasztikus regényekből vett részleteket és novellákat
talál ebben a kötetben az olvasó. Tudományos-fantasztikus művekről
beszélünk. Meg kell különböztetnünk ezeket egy régebbi eredetű, rokon
műfajtól, az utópisztikus művektől. Az utópisztikus regény elképzelt,
ideális társadalomba vezet bennünket. Első példája az angol Morus Tamás
Utópia (Seholsincs) című, első ízben 1516-ban megjelent műve. Az
utópisztikus regény Morus óta gazdag és okágú fejlődésen ment
keresztül. A tudományos-fantasztikus regény ezzel szemben olyan
technikai és egyéb találmányokról szól, amelyek a szerző korában még
nincsenek, de több-kevesebb valószínűséggel előre látható, hogy
lesznek. Mivel a nagy tudományos-technikai felfedezések
forradalmasítják a társadalmat is, a tudományos-fantasztikus művekben
is gyakran találkozunk utópisztikus társadalomrajzzal. A
tudományos-fantasztikus regény atyja Jules Verne, a világ egyik
legnépszerűbb regényírója, másik klasszikusa az angol H. G. Wells. A
műfaj fejlődésének nagy lendületet adott századunk technikai
forradalma, főként a mikrofizika felfedezései és a világűr küszöbönálló
meghódítása. Ennek a műfajnak Vernétől napjainkig tartó fejlődéséről
ad szerény keresztmetszetet ez a kötet. A termés gazdag és érdekes,
bár, nemegyszer vitatható értékű. Válogatásunk azonban mégis izgalmas,
jó gyűjtemény. Hiszen a tudományos-fantasztikus regényben rendkívüli
lehetőségek rejlenek, többek között azért is, mert egyfajta értelemben
a népmesék folytatása a XX. század fejlett technikai-társadalmi
viszonyai között.