Fitz, szokásához híven, az újabb fogságból is kiszabadul, s folytatja útját Igazság felé. Igencsak iparkodnia kell: a Vörös Martalócok már Kosvárat, sőt, a mélyen a Hat Hercegség szívében fekvő Vásárhelyet is fenyegetik. Az ország veszteségeit tovább növeli, hogy félreértik a támadók szándékait, s tárgyalásra számítanak ott, ahol csak vérszomj akad. Pompa eközben a sereg javát a Hegyvidéki Királyság ellen küldi, még védtelenebbé téve királysága területeit.
A csonka kotéria tovább vadászik a fattyúra, s - a Pompa iránt beléjük égetett hűség miatt - semmilyen áldozattól nem riadnak vissza a győzelem érdekében. De még így is lekésik a pillanatot, mikor a maréknyi, Igazsághoz hű csapatnak sikerül egyetlen elődöt Kos megsegítésére küldeni.
Ahogy azonban a Hat Hercegség népe nem értette meg a Martalócok szándékait, úgy sikerült félreérteni Pompa őrültségét is... Az egyetlen Előd rossz irányba tart, nem maradt hát senki, aki a trónbitorló útjába állhatna... Vagy mégis?