A fantasy műfajának egyre gyarapodó rajongói örömmel vehetik kézbe ezt
a könyvet. Szerzője az angliai Oxfordban él és jelenteti meg a
lovagregék és mesék világát felidéző, Tolkien és a Gyűrűk Ura irodalmi
hagyományát ápoló műveit. Az Édenkert Háborúja egy nagyobb ciklus, az
Albion Dala című trilógia első kötete. A történet elbeszélője és egyik
főszereplője Lewis, az ágrólszakadt, nyápic amerikai ösztöndíjas, kelta
tudományokkal foglalkozó oxfordi diák, a másik a barátja és ellentéte,
a délceg, dúsgazdag, elkényeztetett, történelem szakos Simon.
Kalandjaik sorozata egy újsághírrel kezdődik, amely egy kétezer éve
kihalt bölényfajta skóciai felbukkanásáról tudósít. A modern élettől
megcsömörlött Simon ráveszi barátját, hogy a helyszínre siessenek, ott
egy ősi földhalom átvizsgálása közben Simonnak titokzatos módon nyoma
vész. Mint utóbb kiderül, átjutott a kelta mítoszok Másik Világába,
amely a mienkkel párhuzamosan létezik. Erről a különc oxfordi
professzor, Nettleton világosítja fel az értetlen Lewist, aki azután a
professzor segítségével Simon nyomába ered. Az univerzumok közti átjáró
túloldalán egy tisztább, természetközelibb, de egyben nyersebb világba
csöppen, a kelta harcosok közé, akik között felismeri Simont. Itt mások
az idő törvényei, barátja az eltűnése óta eltelt néhány hét alatt négy
évet élt át, és tekintélyt vívott ki a király csatlósai között. Most
éppen megölte az ellenség bajnokát, de a levágott fejet Lewis kezébe
nyomja. A rátukmált, neki hazudott hőstett megpecsételi Lewis sorsát:
most már neki is harcossá kell válnia. Hét év alatt tökéletesen
beilleszkedik a kelta világba, és amikor föltámadnak az alvilág erői,
hogy végromlásba taszítsák a mitikus Albiont, fontos szerepet kap a Jó
és a Rossz küzdelmében.