Lovecraft regényének "betolakodói" nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Mitikus szörnyetegek, akik nem értelem, csupán erő dolgában állnak
fölötte az embernek. Ősrégi időkben a Föld urai voltak, de - más
mitikus hatalmak nyomása folytán - még az ember megjelenése előtt
kiszorultak innen a kozmosz ismeretlen tájaira, s azóta is szüntelenül
lesben állnak, várják a kedvező alkalmat, hogy visszahódítsák egykori
földi birodalmukat. Ősi tudást őrző, mágikus rítusok varázsló papjai
még ismerték ezeket a démoni lényeket, bánni tudtak velük, s
felhasználták őket sötét céljaikra, ellenségeik megrontására.
Ambrose
Dewart sorsában azt példázza az író, hogy az, aki enged a sötétség
irracionális erőinek, maga is óhatatlanul cinkosukká válik, s arra int,
hogy ama régi Nyarlathotep herceghez hasonlóan küzdjünk meg a nem
evilági szörnyekkel, mint e regény Lapham doktora, aki végül is
megpróbálja elzárni előlük a világunkba vezető utat. Ahol lesben áll a
rettenet...